Az ujjak labirintusa
A luccai San Martino labirintusa
A röpke spanyol affér után – bár Minótaurosszal majd még találkozunk – folytatom a bolyongást a történeti labirintusok között. Számomra az egyik legkedvesebb a luccai San Martino katedrális labirintusa: kis remekmű, amely "az ujjak labirintusa"-ként ismert.A katedrális nyugati kapujának jobboldali, legszélső pillérének belső oldalába van vésve, épp abba a magasságba, amely még kézzel kényelmesen elérhető. Teljes átmérője kb. 50 cm. A labirintus mélyített falai között a kő eredeti felületén rajzolódik ki az útvonal.
Julien Durand, aki a 19 század második felében kutatta az olasz és francia katedrálisokat, arról számol be, hogy látta Lucca lakosait, amint ujjaikkal végigsimítva járták végig a labirintust. Ekkor még halványan kivehető volt a középső mezőben Minótaurosz és Thészeusz harcának bekarcolt ábrázolása. Feltételezések szerint a labirintus egyidős a katedrális nyugati bejáratával és a harangtorony alsó falaival, amelyek a 12. század végén – a 13. elején épültek.
A labirintus jobboldalán latin felirat olvasható:
Hic quem Creticus edit Dedalus est laberinthus de q(u)o nullus vadere quivit qui fuit intus ni Theseus gratis Adriane stamine adiutus
Ez a krétai Daidalosz által épített labirintus, ahonnan nem jött ki senki, egyedül Thészeusz, Adriane (sic!) segítségével.
Érdemes szemmel (vagy épp az egérrel) végigkövetni az útvonalat, a rajzolat a középkori mintát követi. Ez itt egy tökéletes 11 körös középkori labirintus (hasonló a chartres-ihoz) a korábban bemutatott ravennai labirintussal ellentétben, ahol, mint láttuk, volt némi csalás. Az útvonal itt hol egy negyed kört, hol egy felet jár be. Játéka szabályos, de ide-oda lüktetése mégis könnyen követhetetlenné válik – a teljes kör élményét pedig soha nem nyújtja végigjárója számára.
Ez a labirintusrajzolat található Bartolomeo Veneto gyönyörű festményén is, amely 1510 körül készült. Egyetlen különbség csak, hogy a bejárat nem jobb felől, hanem fentről nyílik.
Comments [0]